Alapszabály

Országos Közgyűjtemények Szövetsége Alapszabálya

Az Alapítók - élve a Magyar Köztársaság Alkotmányában alapvető jogként rögzített egyesülési szabadságukkal, - a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvében, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben (a továbbiakban: Etv.) szabályozottak szerint az alábbi szövetséget hozzák létre:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szövetség neve: Országos Közgyűjtemények Szövetsége
Rövidített név: OKSZ

2. A Szövetség székhelye: H-2000 Szentendre, Sztaravodai út (Postafiók 63.)

3. A Szövetség közhasznú szervezeti jogállása

A szövetség - az alapítók megítélése alapján - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) 4. §.-ban előírtaknak megfelelve közhasznú szervezet tekintettel arra, a szövetség alapszabálya, valamint a szövetség célkitűzései, megfelelnek a Ksztv-ben előírt, a közhasznú szervezeti jogállás elnyeréséhez szükséges feltételeknek.

A szövetség a Ksztv. 26. §. c) bekezdése szerinti, az alábbiakban meghatározott közhasznú tevékenységeket végzi:
5. kulturális tevékenység
6. kulturális örökség megóvása

Az Alapítók egyetértenek azzal, hogy a szövetség bírósági nyilvántartásba való vétele iránti eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a szövetség közhasznú szervezetté való besorolása iránt is kérelem kerüljön előterjesztésre.

A szövetség vállalkozási tevékenységet elsődlegesen nem folytat, azt kisegítő jelleggel olyan esetben és mértékig folytathat a Ksztv. 4.§ (b) pontja alapján, amennyiben a vállalkozás tevékenység összhangban áll a szövetség közhasznú célkitűzéseivel. A vállalkozási tevékenységből származó eredményt, teljes egészében a szövetség közhasznú céljaira kell fordítani. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

A szövetség befektetési tevékenységet nem folytathat.

A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el.

A szövetség tevékenységét, a Ksztv. 26. §. d/ pontjában foglaltaknak megfelelően, pártok befolyásától mentesen végzi, politikai párt, országgyűlési képviselőjelölt és megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állításához, azok tevékenységéhez a szövetség vagyona sem közvetlenül, sem közvetve nem használható fel.

A szövetség szolgáltatásait elsődlegesen a Ksztv 26. §.-ban előírtak szerint pályázati úton nyújtja.

pályázat: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli.

4. A Szövetség célja és tevékenysége:

A szövetség a Ksztv. 26. § c) bekezdésében foglaltakra tekintettel az alapszabály 4. pontjában megjelölt közhasznú tevékenységekkel összhangban az alábbi célok megvalósítása érdekében működik a jelen pontokban megjelölt tevékenységek útján:

Az alapító tagok a nemzeti kulturális örökség megőrzését szolgáló magyar közgyűjtemények társadalmi elismerésének emelését, a múzeumi, könyvtári és levéltári tevékenység elősegítését, minőségének és hitelének megőrzését, valamint a közgyűjteményekben dolgozó szakemberek tevékenységének támogatását tűzik ki célul. A szövetség tagjai társadalmi és szakmai tekintélyüket és szakmai ismereteiket felhasználva, az összefogás erejében bízva kívánnak együttműködni ezen magyar intézmények fenntartása, fejlesztése és működésük megújítása érdekében, ezért a szövetség:

- Elősegíti a nemzeti közgyűjtemények feladatainak megvalósítását, ennek érdekében közreműködik a szakmai koncepciók kidolgozásában, folyamatosan
- kapcsolatot tart a fenntartókkal, és együttműködik minden olyan szervezettel, amely a magyar közgyűjtemények érdekében tevékenykedik.
- Védi és képviseli az országos közgyűjteményekben dolgozók szakmai érdekeit, támogatja a dolgozók szakmai, erkölcsi és anyagi elismerését.
- Kapcsolatot létesít bel- és külföldi szakmai intézményekkel, szervezetekkel és társaságokkal, részt vesz a szakmai tapasztalatcserék, és tudományos rendezvények szervezésében.
- Tevékenységében támogatja a szakminisztériumot a nemzeti örökség megóvásában és annak közkinccsé tételében.
- Igény szerint tájékoztatást ad tagjai és a közgyűjtemények fenntartói részére tevékenységéről, a muzeológia, a könyvtári, és levéltári tudomány eredményeiről.
- Véleményezi a nemzeti közgyűjteményeket érintő fenntartói koncepciókat, a különböző szintű kezdeményezéseket.
- Részvétele útján képviseli a Szövetség tagjait a hazai és nemzetközi fórumokon.

A szövetség nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül mások is részesülhessenek.

II. A SZÖVETSÉGI TAGSÁGI JOGVISZONY, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Tagsági viszony:

A szövetséggel tagsági jogviszonyt létesíthetnek a mindenkor hatályos 1997. évi CXL. törvény 43.§-a és az 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó országos, önálló jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemények és levéltárak, (továbbiakban: közgyűjtemények) amelyek:

- elfogadják, és magukra nézve kötelezőnek ismerik el a szövetség alapszabályában és más belső szabályzataiban foglaltakat,
- aktív közreműködési kötelezettséget vállalnak a szövetség célkitűzéseinek megvalósítása során,
- vállalják a mindenkori szövetségi tagdíj megfizetését, a közgyűlés határozatainak megfelelő mértékben és határidőben.

A tagfelvételről első fokon az Elnökség dönt, amely döntés ellen a szövetség közgyűlése előtt lehet jogorvoslati kérelmet előterjeszteni.
A szövetségben a közgyűjteményt, annak mindenkori főigazgatója képviseli. A főigazgató a közgyűjtemény szövetségben történő képviseletére más - a nemzeti közgyűjtemény alkalmazásában álló - személy részére meghatalmazást adhat.

2. A szövetség tagja:

- részt vehet a szövetség tevékenységében és rendezvényein,
- választhat és választható a szövetség szerveibe,
- köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek,
- köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani és betarttatni
- a szervezet törvénysértő határozatát - a tudomásra jutástól számított - 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja

3. A tagsági jogviszony megszűnik:

- a tag kilépésével,
- a tag kizárásával,
- a szövetség megszűnésével
- jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.

A szövetség tagja kilépését köteles bejelenteni az elnökségnek annak érdekében, hogy a szövetség tagnyilvántartásából törlésre kerülhessen.

Szövetségi tag kizárásáról első fokon a szövetség elnöksége dönt. Az Elnökség határozata ellen az érintett tag az írásba foglalt határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet a szövetség közgyűlésénél. A jogorvoslati kérelem előterjesztése a tag kizárását kimondó határozat végrehajtására halasztó hatályú. A jogorvoslati kérelmet a kérelem benyújtásának dátumától számított első közgyűlésén kell elbírálni.

Kizárási okok:
- a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása, abban az esetben, ha a tag az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 nap elteltével önhibájából nem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét
- a szövetség alapszabályának be nem tartása,
- a szövetség célkitűzéseivel ellentétes tevékenység folytatása.

III. A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A. Közgyűlés
B. Elnökség
C. Ügyvezető titkár
D. Felügyelő Bizottság

A. A Közgyűlés

A szövetség legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
A közgyűlést a szövetség elnöke, akadályoztatása esetén az elnökségi tagok bármelyike hívja össze Közgyűlés előtt legalább 30 nappal írásban a szövetség székhelyére, a közgyűlési napirendi pontjainak ismertetésével, továbbá a közgyűlés döntéseit elősegítendő írásbeli dokumentációk egyidejű megküldésével. A közgyűlési meghívót a szövetség székhelyén elhelyezett információs táblán is ki kell függeszteni.

A közgyűlésen minden rendes tag szavazati joggal, meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt (rendes Közgyűlés).
Össze kell hívni továbbá a Közgyűlést, ha a tagok egyharmada - ok és cél megjelölésével – azt kéri, vagy ha ezt a bíróság elrendeli (rendkívüli Közgyűlés).

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelent. A közgyűlés összehívása írásban, meghívó útján történik, amely tartalmazza a közgyűlés határozatképtelensége esetére vonatkozó jogkövetkezményt, miszerint amennyiben a Közgyűlés határozatképtelen, ugyanazon napirenddel újabb Közgyűlést kell összehívni 8 napon belül, amely a részvétel arányától függetlenül határozatképes.

A határozathozatalban nem vehet részt a nemzeti közgyűjtemény képviselőjeként az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbiak:

a) a szövetség alapszabályának és szervezeti és működési szabályzatának megállapítása és módosítása azzal, hogy az SZMSZ nem lehet ellentétes az alapszabállyal;
b) döntéshozatal a tag kizárásáról hozott elnökségi határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálásáról,
c) döntéshozatal, az Elnökség által első fokon meghozott tagfelvételi kérelmek ügyében előterjesztett jogorvoslati kérelmekről,
d) az éves munkaterv elfogadása,
e) az éves költségvetés elfogadása,
f) a FEB beszámolójának elfogadása,
g) az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentés elfogadása, amelynek tartalmaznia kell, a következőket: a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását;
a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót,
h) a szövetség más társadalmi szervezettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása,
i) a szövetség tisztségviselőinek /a szövetség elnöksége és felügyelő bizottsága tagjainak/ megválasztása, visszahívása, felmentése és lemondásuk elfogadása;
j) döntés a szövetség vagyonának hasznosításáról, felhasználásáról,
k) az elnökség éves beszámolójának és az éves pénzügyi elszámolásának elfogadása,
l) az éves kötelező tagdíj mértékének és befizetés határidejének megállapítása,
m) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal,

A közgyűlés nyilvános.
A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel - 50%+1 fő- hozza. Minden szövetségi tagsággal bíró nemzeti közgyűjteménynek 1 szavazata van.

Minősített szótöbbség – 66%+1 fő - szükséges az alábbi döntések meghozatalához:
a jelen pont a), b), c), f), g) pontjai alá tartozó ügyekben.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg, kivéve a jelent pont b), i) pontja alattiakat, ahol a szavazás titkos formában történik.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
A jegyzőkönyvet a szövetség elnöke, valamint két a közgyűlésen e feladatra felkért és megválasztott szövetségi tag aláírásával hitelesíti.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a közgyűlés döntését, időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá az egyes napirendi pontokhoz elhangzott fel és hozzászólások lényegi tartalmát.

A közgyűlés határozatait a szövetségnél rendszeresített határozatok könyvébe is be kell vezetni, - folyamatos emelkedő sorszámozással ellátva, - amelyeket a jegyzőkönyvet hitelesítő személyek aláírásukkal hitelesítenek. A határozatokat az alábbi tartalommal kell a nyilvántartásba bevezetni, a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- a döntés időpontját
- tartalmát
- időbeli hatályát
- valamint a döntést támogatók és ellenzők arányát és személyét.

Ez vonatkozik valamennyi közgyűlés által meghozott határozatra, és az elnökség által meghozott határozatokra is, ld. Alapszabály vonatkozó pontjait is.

A közgyűlés határozatait az érintettekkel közvetlenül, postai úton eljuttatva kell ismertetni, továbbá a határozatokat ki kell függeszteni a szövetség székhelyén rendszeresített információs táblán is.

A szövetség működése során keletkezett irataiba a szövetség székhelyén, munkanapokon – előzetes időpont egyeztetést követően – bárki betekinthet, továbbá a szövetség működésének szolgáltatási igénybevétele módjának és beszámolói közlésének nyilvánosságáról úgy rendelkezik, hogy a fentieket az Index és az Origo elektronikus napilapban teszi közzé.

A közgyűlési határozatokat, a szövetség hirdetményeit, felhívásait, a meghozataluktól számított 30 napra ki kell függeszteni a szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára is.

B. Elnökség

Az elnökség a szövetség ügyintéző és képviseleti szerve.
Az elnökségnek tagja olyan közgyűjtemény mindenkori főigazgatója lehet, aki a szövetség tagja.
A szövetség, mint közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet elnökségének tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásait nem egyenlítette ki.

Az Elnökség tagjai:
Elnök: vezeti az Elnökség üléseit, elnököl a Közgyűlésen, önállóan képviseli a Szövetséget, Elnöki Körlevélben értesíti a tagságot érintő érdemi ügyekről.
Elnökségi tagok: elnök akadályoztatása esetén képviselik a Szövetséget, eljár az Elnökség által rábízott ügyekben
A szövetséget harmadik személyek előtt önállóan képviseli az elnök, illetve akadályoztatása esetén az, az elnökségi tag, akit a képviselet ellátására meghatalmaz, ugyancsak önálló képviseleti jogosultsággal.

Az Elnökség a Közgyűlés által választott 5 tagból áll: elnök és 4 elnökségi tag.
Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg, megbízatásuk 5 (öt) évre szól. Az elnökség tagjai, saját soraikból választják az elnököt. Az elnökség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a megbízatásuk időtartama alatt minden évben az elnökségi tagok közül új elnököt választanak.
Az Elnökségi tagság megszűnik a tag halála, lemondása és visszahívása esetén, valamint abban az esetben, ha főigazgatói megbízása bármely törvényes okból visszavonásra kerül. Az elnökségi tagság megszűnését követő 30 napon belül köteles a közgyűlés új elnökségi tagot választani.
Az Elnökség tagjai a Közgyűlés által visszahívhatók, ha tevékenységük sérti vagy veszélyezteti a szövetségi alapszabályban foglalt célkitűzéseit, illetve feladatainak megvalósítását, valamint, ha bűncselekmény miatt jogerősen elítélték.

Az Elnökség összehívása:

Az elnökség ülését a szövetség elnöke, akadályoztatása esetén az általa az elnökségi tagokból kijelölt más személy hívja össze az Ügyvezető titkár útján írásban. A meghívót az Elnökségi ülés előtt a szövetség székhelyére, a napirendi pontok ismertetésével, továbbá az elnökség döntéseit elősegítendő írásbeli dokumentációk egyidejű megküldésével 30 nappal előbb kell kiküldeni. Az elnökségi ülés meghívóját a szövetség székhelyén elhelyezett információs táblán is ki kell függeszteni.

Az elnökség üléseit negyedévente tartja, ülései nyilvánosak.

Az Elnökség határozatai:

Az Elnökség érdemi kérésekről határozatban dönt. Az elnökség határozatképes, ha ülésein a tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Egyebekben az Elnökség ügyrendjét saját maga állapítja meg.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvet a szövetség elnöke, valamint két elnökségi tag aláírásával hitelesíti.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell,
- az elnökség ülésének döntését,
- időpontját és hatályát,
- a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá az egyes napirendi pontokhoz elhangzott fel és hozzászólások lényegi tartalmát.
Az elnökség határozatait a szövetségnél rendszeresített Elnökségi Határozatok Könyvébe is be kell vezetni, - folyamatos emelkedő sorszámozással ellátva - amelyeket a jegyzőkönyvet hitelesítő személyek aláírásukkal hitelesítenek.
A határozatokat az alábbi tartalommal kell a nyilvántartásba bevezetni, a nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a döntés időpontját, tartalmát, időbeli hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők arányát és személyét.

Az elnökség határozatait az érintettekkel közvetlenül, postai úton eljuttatva kell ismertetni, továbbá a határozatokat ki kell függeszteni a szövetség székhelyén rendszeresített információs táblán is.

Az elnökség határozataiba az elnökség székhelyén, munkanapokon - előzetes időpont egyeztetést követően - bárki betekinthet.

Az Elnökség tagjai részletes feladat és hatáskörét, feladat és munkamegosztásának szabályait a szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

Elnökség feladatai és jogköre:
- végrehajtja a közgyűlési határozatokat,
- rendszeresen beszámol a közgyűlésnek a közgyűlések közötti időszakban végzett munkájáról,
- dönt az Ügyvezető titkár évenkénti megbízásáról
- dönt első fokon a tagfelvételről,
- a Szövetség éves munkatervének összeállítása, elfogadásra történő beterjesztése a Közgyűlés elé,
- a Szövetség éves költségvetésének összeállítása (a Felügyelő Bizottság tagjainak bevonásával) elfogadásra történő beterjesztése a Közgyűlés elé,
- javaslatot készít a Közgyűlés részére:
- kitüntetések, emlékérmek alapításáról, adományozásáról,
- dönt külföldi szervezetekkel történő kapcsolatok felvételéről, a rendezvények megszervezésében és lebonyolításában,
- dönt a szakmai tanulmányutakon, konferenciákon való részvétel ügyében,
- sajtótájékoztatót tart, nyilatkozatot tesz,

Az elnök feladatai és jogköre:
- biztosítja, a folyamatos ügyvitelt és az operatív munkavégzés feltételeit,
- előkészíti a közgyűléseket, biztosítja a közgyűlés megtartásának feltételeit,
- képviseli a szövetséget harmadik személyek előtt,
- gondoskodik arról, hogy a szövetség adminisztratív tevékenysége jogszabályoknak megfelelő tartalommal folyjék,
- javaslatot készít a Közgyűlés részére:
- sajtótájékoztatót tart, nyilatkozatot tesz,


A szövetség képviselete:

A szövetséget harmadik személyek előtt önállóan képviseli az elnök, illetve akadályoztatása esetén az, az elnökségi tag, akit a képviselet ellátására meghatalmaz, ugyancsak önálló képviseleti jogosultsággal.

A szövetség bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök és az ügyvezető titkár együttesen gyakorolja.
Kötelezettségvállalási és utalványozási joggal az Elnöknek és az Ügyvezető Titkár együttesen korlátlanul rendelkezik. Abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás és az utalványozás nem haladja meg az 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forintot, akkor az Ügyvezető Titkár önállóan is jogosult rendelkezni.

A Szövetség pénzforgalmát önálló bankszámlán keresztül bonyolítja le.

C. Ügyvezető titkár

Ellátja és irányítja a Szövetség adminisztrációs munkáját, e körben megszervezi az Elnökségi üléseket, továbbá a Közgyűléseket, gondoskodik a kiadványok, a tájékoztatók, tudományos munkák, Elnöki Körlevelek elkészítéséről, kiadásáról és postázásáról, felelősséggel irányítja a szövetség gazdálkodási tevékenységét. Az ügyvezető titkár gondoskodik a közgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtásáról. Az ügyvezető titkár az Elnökségnek nem tagja, az Elnökségi ülések állandó meghívottja és tanácskozási joggal rendelkezik. A mindenkori ügyvezető titkárt az Elnökség bízza meg. Az ügyvezető titkár személyéről minden évben dönteni kell. Az ügyvezető titkár kötelezettségvállalási és utalványozási jogosultsággal rendelkezik az Alapszabály vonatkozó pontjában meghatározottak szerint.

D. Felügyelő Bizottság

A Közgyűlés a szövetség munkájának, és ellenőrzésére tagjai közül 3 tagú Felügyelő Bizottságot választ.
A Felügyelő Bizottság tagjai sorából Elnököt választ, aki tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein.

Nem lehet az felügyelő bizottság tagja az a személy, aki
a. a szövetség elnökségének tagja,
b. a szövetséggel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c. aki a szövetség célszerinti juttatásaiból részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat,
d. az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A felügyelő bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Itt még figyelembe kell venni a Khtv. 9. szakaszában foglaltakat is.

A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülést a felügyelő bizottság tagjai sorából megválasztásra kerülő elnöke hívja össze írásban, a napirend közlésével. Az ülés összehívását a bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számítva 15 napon belül dönt az ülés összehívásáról.

Ha az elnök a fenti határidőben az összehívásnak nem tesz eleget, a tag maga is összehívhatja a bizottság ülését. Az felügyelő bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van. A felügyelő bizottság határozatait nyílt szavazás útján hozza meg. A felügyelő bizottság határozatait egyhangúlag hozza addig, ameddig a felügyelő bizottságnak három tagja van. A felügyelő bizottság tagjainak a száma csak páratlan lehet. A tagok létszámának növekedésével a felügyelő bizottság határozatai kétharmados szótöbbséggel hozza meg.

A felügyelő bizottság ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását. Ennek során az elnökségtől jelentést, a szövetség munkavállalóitól, pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelő bizottság tagja a szövetség közgyűlésén, valamint az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
b. az elnökség felelősségét megalapozó tény merült fel.

A közgyűlést az felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
A Felügyelő Bizottság tagsági viszony megszűnésére és visszahívására az Elnökségi Tagsági viszonyra vonatkozó szabályok az irányadók. A Felügyelő Bizottság munkájával elősegíti az Elnökség munkáját. Évente összefoglaló jelentést készít a szövetség és az Elnökség munkájáról, gazdálkodásáról, gazdasági tevékenységéről a Közgyűlés részére.

IV. A SZÖVETSÉG VAGYONA ÉS VAGYONI FELELŐSSÉGE


1. Vagyon:

A szövetség induló vagyonát a szövetség alapító tagjai a jelen alapszabály keltétől számított nyolc napon belül a szövetség rendelkezésére bocsátják.

Az induló vagyona a szövetség a 2005. évi tagdíjainak összessége, amelynek mértéke 100.000 Ft, azaz Egyszázezer forint /szövetségi tag.
A szövetség elsődleges bevételi forrása a tagdíj, amelynek mértékét a közgyűlés évente állapítja meg.

A szövetség működéséhez szükséges további forrásokat a szövetség pályázati úton, egyéb támogatások, pártolók lehetőségeinek felkutatásával és a jelen alapszabályban foglaltak szerinti korlátok között folytatandó gazdasági tevékenység folytatásával biztosítja.

2. A Szövetség vagyoni felelőssége:

A szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - tagdíjon felül - a szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

V. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

a) Az elnökség tagjainak mandátuma a jelen alapszabályt elfogadó alakuló közgyűlés időpontjától számított öt évre szól, a felügyelő bizottság tagjai megbízatása egy évre szól. Újraválaszthatók, illetve súlyos kötelezettségszegés esetén visszahívhatók.

b) A szövetség által a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés(ek) nyilvánosak, azokba bárki betekinthet.

c) A szövetség éves közhasznúsági jelentéseibe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

d) A szövetség törvényes működéséért a szövetség tisztségviselői felelősek, ennek érdekében kötelesek a szövetségre vonatkozó jogszabályokat betartani és betarttatni.

e) A szövetség megszűnése esetén - ellenkező bírósági döntés híján - a szövetség fennmaradó vagyona a tagokat egyenlő arányban illet meg. A tagok az ily módon szerzett vagyont kötelesek annak a közgyűjteménynek a fejlesztésére fordítani, amelynek főigazgatói.

f) A szövetség megszűnik, ha felosztását, vagy más szövetséggel való egyesülését a közgyűlés kimondja, illetve ha törvénysértés esetén az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

g) A szövetség megalakítását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A bírósági nyilvántartásba vételéről a tisztségviselők kötelesek gondoskodni, a megalakulást követően 30 napon belül.

h) A szövetség tagjai kijelentik, hogy tudomással bírnak arról, hogy az 1992. évi XXXVIII. törvény 94.§ (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezet létrehozásához a kormány és a felügyeletet ellátó önkormányzatok, köztestületek engedélye szükséges.

A jelen alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a muzeális intézményekről és nyilvános könyvtárakról szóló 1997. CXL. törvény, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jelen Alapszabályt az Országos Közgyűjtemények Szövetsége 2005. év január 19. napján megtartott Alapító Közgyűlése a mellékelt jegyzőkönyv szerint elfogadta, és a tisztségviselőket megválasztotta.

Kelt Szentendrén, 2005. január19. napján